Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Klubhétvége

Július végén rendezte meg az Erdélyi Kopó Klub az évi szokásos klubhétvégét, 29 kutya (ebből 25 erdélyi kopó) és 42 ember (ebből 32 felnőtt ) részvételével. Mi 3 kutyával jelentünk meg a rendezvényen. A disznóskertnél, gyakorlásra várva Csiga, Cudar és a kis Dede voltak a szerencsések. Főképp a gyakorlási lehetőség miatt vittük az ifjúságot, hiszen a klubhétvége programjában többször is szerepelt disznóskerti gyakorlás. Végül mindhárom nap lett rá lehetőség, bár a hihetetlen meleg miatt ez hajnali kelést jelentett minden résztvevőnek. Nyilván a kutyusok ezt kevésbé bánták, mint a kétlábú résztvevők.
A kertben Cudar hozta a szokásos formáját, alig bírtuk levakarni a disznóról. Csiga is összeszedte magát és egyre nagyobb magabiztosságal kergette a fürge jószágot. Jól meg lehetett különböztetni nála az űzőhangot és az állón ugatást. Dede is nagyon ügyes volt, érdekelte a disznó, és amikor a nagylányok megfuttaták azt, gyönyörű csilingelő hanggal csatlakozott hozzájuk. 

A kutyák az aktív reggeli elfoglaltság után az árnyékban hűsölve töltötték a forró napokat, amíg mi fürdéssel, főzőversennyel, vetélkedővel, beszélgetéssel múlattuk az időt.

Szombat este zajlottak a közös programok:
felvezetők versenye, ahol Csigával osztálygyőztes címet szereztünk.

A Lépegető osztály felvezetés közben

Behívás verseny 3. hely!!! A behívás verseny, ahol szintén Csiga 3. helyet szerzett. Cudar viszont utolsó előtti lett, mivel helyettem, inkább a Klubelnök macska méretű kutyáját vette célba, és csak akkor volt hajlandó odajönni hozzám, amikor meggyőződött arról, hogy mégiscsak fajtárssal van dolga.

S végül az akadályverseny, ahol Csiga és Cudar is megbirkózott valahogy a szlalommal és az akadályugrással, mi pedig bevállaltuk helyettük a kúszóakadályt, mert abba valahogy nem akaródzott nekik bemenni!

A lényeg, hogy mindannyian nagyon jól szórakoztunk. Vasárnap jól elfáradva értünk haza, beletellett két napba, mire kipihentük a klubhétvége fáradalmait, de már most alig várjuk a jövő évit, ugye kutyák!

A képekért köszönet Hadas Lászlónak

Vissza